Duruzsolnak a levelek,
unják, hogy csöndbe legyenek.
Sustorgó fellegek egymás köré gyűlnek,
bevetés előtti körtanácsot ülnek,
S miképp mind más vidék sarja,
tolmács kering jobbra meg balra,
de mivel e bölcs kicsit süket,
átkölti légi, ámbár fontos beszédüket:
hebeg-habog, félrefordít,
a tömeg tűr, majd ordít,
s miután súrlódnak a normák,
összemérik erejüket könnyed, harci formák.
Mikor egy felleg elesett,
könnyzápor hull egy keveset,
majd harcolnak tovább az éjben,
míg előbújik az összes csillag az égen.
1998. augusztus
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése