Halkan peng a húr
gyermeké a figyelem
szuszogását ágynak
és mosolyát ölelem
tévútra csal a szín
s eltávolít a még
együtt vagyok magam
együtt vagyunk én
S ha szólít majd a szó
újra zeng a húr
hangosan, erősen,
bánat moll és üde dúr
magunkról, a világról,
de ha nem fog szólni,
úgy is igaz, jó lesz,
csemetéket megöntözni.
2011. augusztus 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése