Negyedszáz

Egy negyedét a száznak
esztendőben megéltem.
Voltam ezalatt gyermek, serdülő, kamasz.
Becsöppenve e szűk világba,
felnőttként a lét jó, bár nem ugyanaz.

Iskoláim végén önmagam keresve,
Szüleimnek hála, tán embernek nevezve
Kezdődjék el, mit nekem szánt az ég.

Tennivaló bőven akad!
Add Uram, hogy jól tegyem,
Mi általad, s általuk belőlem fakad.

A szeretet, mit kaptam, tovább tudjam adni,
egy emberként másért küzdeni bírjak,
Páromat, ha rendel az ég,
szerelemmel szeretni tudjam,
gyermekáldást, ha kapok,
felelősséggel fogadjam.

Betegségem, ha lészen,
bátran viselje testem,
lelki békémet,
a sátán kikezdeni ne merje.
Adj kérlek áldást
Porszemnyi éltemre,
Légyen értelme, hogy vagyok,
Akkor is, ha én nem tudom.

2003. december 5.

Nincsenek megjegyzések: